Keresztelő Szent János Plébániatemplom - Vártemplom Szentendre

Szentendre egyik leghangulatosabb részén, a macskakővel fedett Várdomb tetején áll a Keresztelő Szent János Plébániatemplom, rövidebb néven említve Vártemplom.

A műemlék templom a város legrégebbi építménye, amely négy építési periódus után nyerte el a mai formáját. 1241 és 1283 között épült a hosszhajó, ám azt miután teljesen feldúlták, a 14. században teljes egészében gótikus stílusban újjáépítették. A török idők pusztulását a 17. században hozták helyre, majd 1710-ben barokk stílust kapott, és végül a ma is látható templom az 1742 és 1751 között folyó átépítés során alakult ki. Szentendre templomtornyai közül kiemelkedik a középkori Vártemplom sátortetős sisakzáródású, kissé vaskos tornya.

Figyelmesen végignézve a templomot, a torony alatt bizony egy kőből faragott napórát fedezhetünk fel. Körülbelül 6 méter magasan keressük a támpilléren ezt az egyedülálló 1300-as években készült csillagászattörténeti emléket.

A templom küllemét egyedivé és igen hangulatossá teszik a kapuk gót kőkeretei és körbefutó kőberakások.
A templom belsőterében magasztos freskókban gyönyörködhetünk, melyek 1933-38 között készültek a Szentendrei Festők Társasága által. A freskók érdekessége, a szép bibliai jelenetek mellett, hogy alaposabban szemügyre véve, a csodálatos szentendrei tájat és épületeket is felfedezhetünk rajtuk.
A szentély egyik oldalán a Háromkirályok oltár, a másikon a Szent András oltár áll. A Háromkirályok oltár mellett áll az ugyanolyan nagy gonddal megmunkált szószék, Jézussal a tetején. A szentély főoltárképe Jézus megkeresztelkedését ábrázolja, Keresztelő Szent Jánossal. A templomnak még három mellékoltára és négy harangja is van.

Érdemes felsétálni a Templomdombra megpihenni ott egy girbegurba göcsörtös törzsű fa árnyékában és lenézni a városka változatos háztetőire. A múltban való kalandozásunkat csak a sikátorból felénk szálló fokhagymás lángos illata terelheti el.