Ferenczy Múzeum Szentendre

A városi helytörténeti gyűjteményként alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő szentendrei városi múzeum 1951-ben a hajdani görögkeleti szerb iskola épületében kapott otthont. Amikor a megyei múzeumigazgatóságok létrehozásával Pest megye múzeumi központja a fővárosból Szentendrére költözött, a múzeum épületét új szárnnyal bővítették. Az épület régi és új szárnyát egyaránt elfoglaló, a Ferenczy család művészi hagyatékából rendezett állandó kiállítás 1973-ban nyílt meg, s az intézmény neve ekkor Ferenczy Múzeumra változott.

            Az épületet a Szerb Ortodox Egyház az egyházi kárpótlás lehetőségével élve 2000-ben visszaigényelte. Az átadásra 2010-ben került sor. Ekkor kezdődött meg a Kossuth Lajos utcában álló műemlék épületben, a 18. századi Pajor-kúriában a rekonstrukciós és bővítési munka, s 2013. június 18-án itt nyílt meg az új Ferenczy Múzeum.

Az épület homlokzata visszanyerte eredeti szépségét, a korszerű muzeológiai követelményeknek megfelelően átalakított és új terekkel is bővült múzeum emeleti szintjén pedig új rendezésben látható Egy aranykor modern mesterei címmel a Ferenczy-család állandó kiállítása.

            A családfő, Ferenczy Károly (1862–1917) a modern magyar festészet iskolateremtő mestere. Az ő korszakait bemutatva a tárlat végigköveti azt a folyamatot, ahogy a művész a szentendrei franciás „finom naturalizmustól” Nagybányán, a plein air festészet hatására kialakított, sajátos magyar impresszionizmuson át eljutott az utolsó években Budapesten készült akt-tanulmányokig, csendéletekig és portrékig. Felesége, Fialka Olga (1848–1930) két képe jelzi, hogy a három Ferenczy-gyermek anyai ágon is örökölte a művészi tehetséget. Ferenczy Valért (1885–1954) néhány, a családtagokról festett érzékeny portré és egy nagybányai városrészletről készült nagyméretű olajkép képviseli. Az európai gobelinművészet egyik megújítójának számító Ferenczy Noémi (1890–1957) életművét a korai, gazdag növényi ornamentikájú művektől a későbbi letisztult, monumentális hatású munkákig nagyméretű kartonok és a maga szőtte gobelinek révén ismerhetjük meg. Ikertestvérének, Ferenczy Béninek az özvegye a múzeumnak adományozta a szobrászművész (1890–1967) teljes hagyatékát, így ez a leggazdagabb gyűjtemény. Az életmű jelentős alkotásai – nagyméretű fa- és bronzszobrok, érmek – mellett a vitrinekben nemcsak számos bronz kisplasztikát, hanem gyakorta a mintának készült gipszeket is megcsodálhatjuk.

A Ferenczy Múzeumban látható a „szentendrei művészetnek” nevezett 20. századi képzőművészet több meghatározó alkotása is. Az épület régi oldalszárnyának emeleti szintjén a régi művésztelepet 1926-ban megalapító Nyolcak munkásságából kaphatunk ízelítőt. A földszinten két időszaki kiállítóhely található. A Szentendre Teremben kortárs szentendrei képzőművészek tárlatai, a Barcsay Teremben hazai és nemzetközi művészeti projektek tekinthetők meg.