Szentendre egy csodálatos természeti adottságokkal rendelkező település. A szép környezet, a Duna, a Dunakanyar, a Szentendrei-sziget és a Pilis közelsége mágnesként vonzza a kirándulókat, turistákat. A népszerűsége nem csupán a természeti értékeinek köszönhető, hanem a soknemzetiségű kultúrájának és kimagasló művészetének.
Szentendre utcáin, ódon macskaköves sikátorain sétálva olyan érzetünk lehet, hogy egy hangulatos mediterrán tengerparti városkába csöppentünk. De ez bizony egy Duna-parti kisváros, ahol a magyar kultúra és épített örökség mellett fellelhető a görög, a szerb, a dalmát, a szlovák és német jelenlét is.
Szentendre története
Szentendre históriájában kutakodva hosszúidőkre nyúlhatunk vissza, egészen a rómaiak koráig, az emléküket a Dunakanyar körút mentén létrehozott Római kőtár, néhány falmaradvány és utcanév is őrzi.
Az 5. században a rómaiak után a népvándorlással a hunok jöttek e vidékre, majd jöttek az avarok és csupán a 9. században vetették meg a lábukat itt a magyarok. A 12. századig nincs ismereti anyag a város történetéről, ám a 13. században már főesperesi székhelyként tartották számon.
A középkori Szentendre emlékét sajnos csak néhány ereklye őrzi, köztük a várdombi Keresztelő Szent János plébániatemplom és falán a napóra. Aztán jöttek a törökidők, mialatt a város elnéptelenedett. A törökök kiűzése után lett Szentendre etnikailag ennyire sokszínű, hiszen mindenfelől érkeztek a külföldi telepesek. A szerb és a dalmát bevándorlók múlhatatlan értékű jeleket hagytak a városképében és kultúrájában. Barokk építészetüktől, templomaiktól, szűk sikátoraiktól és macskaköves utcáiktól vált a város délies hangulatúvá. Városi rangját 1872-ben kapta meg.
A Művészetek városa
Művészete a század elején bontakozott ki, hiszen ez a fenséges környezet, a nyugalom, csábítóan és inspirálóan hatott a művészekre. Szentendre a „Festők városa” 1929-ben a Szentendrei Festők Társaságának alapításával jött létre a szentendrei művésztelep, ahol olyan neves művészek alkottak, mint Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Kmetty János, Kerényi Jenő, Vajda Lajos vagy még sok más művész között Ámos Imre. Művészetüket, alkotásaikat napjainkban a nevükkel jelzett múzeumokban csodálhatjuk meg.
Szentendre legfőbb nevezetessége, a Skanzen
Szentendre talán egyik leglátogatottabb nevezetessége a
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, alias
Skanzen. Az 1967-ben létrehozott Skanzen hazánk legjellegzetesebb tájegységeinek népi építészetét, hajdani életmódját mutatja be. Az időben visszarepülhetünk a 18. századig, és a különböző társadalmi rangú népek életét egészen a 20. század közepéig ismerhetjük meg. A látványokban, programokban gazdag szabadtéri múzeum folyamatos újdonságokkal, megújuló terekkel várja a látogatóit.
Megtekinthetjük a Felső-Tiszavidék, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántúl, a Bakony, a Balaton-felvidék, a Dél-Dunántúl, a Tokaj-hegyalja tájegységeit valamint a Gyöngyös környékét bemutató Felföldi mezővárost. A Skanzen új igazgatási épületében 2003-ban kapott helyet a Néprajzi Látványtár és azon belül a Skanzen Galéria, amely időszaki kiállítások otthona. 2009-ben történt meg Európa leghosszabb, 2,2 kilométeres múzeumi vasútvonalának, a Skanzen Vonatnak az átadása. Az ipari műemléknek számító motorvonat segítségével bárki kényelmesen, akadálymentesen végéig látogathatja a tájházakat.
A Skanzenben 0-100 éves korig, az év minden szakaszában mindenki megtalálhatja a kikapcsolódásának a legtökéletesebb formáját.
Szentendrei programok
A „Művészetek városában” szinte egész évben vannak jelentős események, azonban tavasszal beindul a pezsgés és a Fő tér, a Dunakorzó megtelik a turisták sokaságával. A fesztiváljai és ünnepi eseményei igazán vonzóak a helyieknek és a látogatóknak egyaránt.
Jelentős évről-évre ismétlődő programok
- Szentendrei Tavaszi Fesztivál – március-április
- Szentendrei Nyár és Teátrum – július-augusztus
- Szentendre Éjjel-Nappal - augusztus
- Dunaünnep – július
- Advent és Szilveszter Szentendrén
A Skanzen programjai
- Pünkösd
- Húsvét
- Szüreti sokadalom
- Szent Márton Újborünnep és Libator
Szerző: Gaál Era – Városom.hu
Szentendre a Dunakanyar ékszerdoboza